A stressz és a szív- és érrendszeri betegségek

A stresszes, feszültséggel teli életvitelről már régóta tudjuk, hogy növeli az emberi szív- és érrendszeri betegségek, a súlyos koszorúér és az agyvérzés kockázatát. Az azért megjegyzendő, hogy nem általánosan elfogadott, amelyek a stressz okozta szívbetegségek.

Egy ausztrál szakértői csoport arra a következtetésre jutott, hogy erősen összefüggő kapcsolat fedezhető fel a depresszió, a társadalmi elszigeteltség és a szívbetegség kialakulása között. Ezek a tényezők veszélyesek szívünk egészségére, akárcsak a kóros vérzsírszint, a dohányzás és a magas vérnyomás. De ugyanez a csoport nem talált kapcsolatot a szívbetegség és a krónikus életesemények, a munkahelyi stressz, a nem tipikus viselkedésminták, az ellenségesség, a szorongásos zavarok vagy a pánikbetegség között. Más kutatók viszont szoros kapcsolatot véltek felfedezni a szorongás és a szívbetegségek között.

Egy tanulmány szerint egyenes összefüggés fedezhető fel az önértékelési-pszichológiai stressz és a nyaki verőér károsodása között. A kiterjedt Whitehall-tanulmány szerint a brit kormányzati alkalmazottak körében megállapítható, hogy azok körében volt a legmagasabb a szívbetegségek aránya, akiknek munkája a legkevésbé állt ellenőrzés alatt.

Folyamatosak a kutatások e területen, hogy minél pontosabban meghatározhassák, hogy milyen típusú a stressz vezet nagy valószínűséggel szív- és érrendszeri megbetegedésekhez. Bármi legyen is az eredmény, azt már tudjuk, hogy általában különböző stresszfajták együttesen erősítik egymás hatását. Amikor ezek bekövetkeznek, jelentősen megemelkedik a szívvel kapcsolatos események kockázata.

Hogyan okoz a stressz szív- és érrendszeri megbetegedéseket?

A stresszes élet vezet minket ahhoz, hogy állandósítsunk az életünkben olyan rossz szokásokat, mint a dohányzás és a nem megfelelő táplálkozás, amelyek a különféle szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői.

A stressz önmagában megváltoztathatja a szervezet működését, és ez hatással lehet a vérrendszerre és az idegrendszerre, mindezek együttesen rossz hatással lesznek szívünk egészségére.

Tanulmányok azt mutatják, hogy az akut stressz következtében csökken a véráramlás a szívben, a szív szabálytalanul kezd verni, mindez pedig véralvadáshoz vezethet. Mindezek kiválthatják a szív- és érrendszeri betegségeket.

Ha Ön már érelmeszesedéssel küszködik, és emellett feszültséggel teli életet él, előfordulhatnak mellkasi fájdalmak amiatt, hogy az artériák a szív közötti összeköttetésben csökken a vér áramlása. Amikor mindezt hosszabb ideig tapasztalja, ezek a hatások is kárt okozhat a vérerek falaiban, az ereket hajlamosabbá teszi az érelmeszesedésre.

Hogyan védhetjük meg magunkat?

 Ha időben megváltoztatjuk a hozzáállásunkat, a rossz szokásainkat és a nem megfelelő életmódunkat, ahol csak tudjuk, azzal csökkentjük a szív- és érrendszeri betegségek kifejlődésének kockázatát.

Felhasznált irodalom

SJ Bunker, DM Colquhoun, MD Esler, IB Hickie, D Hunt, VM Jelinek, BF Oldenburg, HG Peach, D Ruth, CC Tennant and AM Tonkin. Position Statement: "Stress" and coronary heart disease: psychosocial risk factors. Medical Journal of Australia 2003; 178 (6):272-276

LD Kubzansky, I Kawachi. Going to the heart of the matter: do negative emotions cause coronary heart disease? Journal of Psychosomatic Research. 2000;48(4-5):323-37.

B Wolff, H J Grabe, H Völzke, J Lüdemann, C Kessler, J B Dahm, H J Freyberger, U John and S B Felix. Relation between psychological strain and carotid atherosclerosis in a general population. Heart. 2005;91:460-464

H Bosma, MG Marmot, H Hemingway, AG Nicholson, E Brunner, A Stansfeld. Low job control and risk of coronary heart disease in Whitehall II (prospective cohort) study. British Medical Journal. 1997;314:558-65.

A Rozanski, JA Blumenthal, J Kaplan. Impact of psychological factors on the pathogenesis of cardiovascular disease and implications for therapy. Circulation. 1999 Apr 27;99(16):2192-217.

Forrás: a WHO hivatalos honlapja.

Fordítás: Egészség Nagykövet Blog.