Az Egészség Nagykövet Program decemberben egy kedves meghívásnak tett eleget.
Fehér Adrienn, Álomlányok előadására hívta meg Boda Gábort az Egészség Nagykövet program megálmodóját.

Fehér Adrienn és Jónás Andrea Álomlányok című karácsonyi koncertje, Kabaré 24 - Mikroszkóp, 2010. december 21.

Fergeteges és nagyon személyes hangulatú koncertet hallhatott a közönség Fehér Adrienn és Jónás Andrea énekesnőktől, úgy is fogalmazhatnák: jazzmamiktól.

A történet ott folytatódik, ahol a címben is utalt Dreamgirls (Álomlányok c. film Beyoncé, főszereplésével) abbamarad. Az énekesnők álomhanggal férjhezmennek, és visszavágynak a színpadra, ahol a közönség és a rajongók sorai közt már ott tapsolnak kislányaik és kisfiaik is. Az egész estét és lelkét betöltő show egy személyes ihletésű duett előadás, amely a két művész élethelyzet-komikum monológjaiból, jeleneteiből épül fel, nem mellőzve a vaskos humort és öniróniát. Húsvér dívákat, jazzmamikat láthattunk a színpadon, akik hangukkal szétrepesztik a kis színpadot, akik a 20. század legkülönlegesebb énekeseit idézik meg nekünk: Cserháti Zsuzsát, Máté Péter, Whitney Houstont, Barbra Streisandot, Stevie Wondert. Az est sztárvendége: Csonka András volt.

Ajánljuk mindenkinek, hogy következő karácsony előtt ne maradjanak ki ebből az élményből!

Az Egészség Nagykövet Program 2010. december 9-én sajtótájékoztatót tartott, hogy felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére, melyek Magyarországon és a világ minden táján vezető haláloknak számítanak.

Ünnepek előtt megragadjuk az alkalmat, és felhívjuk az Olvasók figyelmét az egészségügyben dolgozók áldozatos munkájára: kiemelten a következő felnőtt és gyermek egészségügyi intézményekben dolgozókra:

• a Honvéd Kórház – Állami Egészségügyi Központ,
• a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb,
• a Bethesda Gyermekkórház,
• az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak munkájára.

 Másrész a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére, mely Magyarországon gyermekeket és felnőtteket egyaránt érint.

 Az Egészség Nagykövet Program kiválasztott a prevencióért már eddig is sokat tett példaképeket: nagyköveteket: elsősorban Schobert Norbertet és Rubint Rékát, akik eddigi munkásságukkal az egészséges életmódot és ennek tükrében a betegségek megelőzését propagálták. A Programban segítségükre vannak Egészség Nagykövetként a Jóban Rosszban sorozat szereplői: Brózik Klára és Juhász Adrienn, valamint időjósunk: Németh Lajos is.

A sajtótájékoztató műsorvezetője Fésüs Nelly művésznő köszöntötte a megjelenteket. Boda Gábor ismertette az Egészség Nagykövet Programot. Dr. Nagy Zsolt genetikus a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséről beszélt, kiemelve ebben a genetikai és egyéb szűrővizsgálatok fontos szerepét. A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében nem kis szerepe van a genetikának: hiszen számos olyan hajlamosító tényező van, melynek elkerülésével minden korosztályban komoly lépéseket tehetünk szívünk és érrendszerünk egészségének megőrzéséért. Példaként említve, ha egy fiatal lányról kiderül a genetikai vizsgálat során, hogy hajlamos ezekre a súlyos betegségekre, könnyen elkerülheti ezeket, ha a hormonális szerek használatát mellőzi.

Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta, ebben a percben is országszerte legalább 50 rohamkocsijuk siet szívinfarktus, stroke vagy más szív- és érrendszeri megbetegedéssel rosszul lett beteghez. 

Rubint Réka a rendezvény fővédnöke kiemelte, hogy mennyire fontos a betegségek időben történő megelőzése, és ebben milyen nagy szerepe van egyrészt az egészségnek, egészségmegőrzésnek, valamint az egészségnevelésnek: a családon belül a szülők mintát adó életvitelének és a gyermekek egészségtudatos nevelésének, a rendszeres testmozgásnak és egészséges táplálkozásnak. Nagyon fontos, hogy mi felnőttek ne csak beszéljünk arról, hogy egészséges élet, egészséges táplálkozás és rendeszeres mozgás, hanem saját életünkkel jó és követendő példát mutassunk gyermekeinknek. Nagyon nagy szükség van erre, hiszen pár évtizede még egy-egy  általános iskolai osztályban 1-2 túlsúlyos gyermek volt csak, mára már ez az arány ijesztó méreteket kezd ölteni. Nem is csoda, hogy a felnőttek között sem javul ez az arány. Itt az ideje, hogy mindenki szülőként is tegyen azért, hogy mindez megváltozzon.

Somogyi Zoltán (Wellstar) a betegségek megelőzésében és az egészséges táplálkozásban fontos természetes alapanyagú táplálék-kiegészítőkre hívta fel a figyelmet.

A program lezárásaként Fehér Adrienn Emerton-díjas énekestől hallhattunk pár a közelgő ünnepek hangulatát idéző dalt, Fésüs Nelly közreműködésével. Bár a program apropója szomorú tényeken alapult, de úgy gondoljuk, hogy minden közreműködők, résztvevő kapott elegendő információt és segítséget ahhoz, hogy személyes életében is ezek a betegségek száműzve legyenek. A résztvevő művészek megtettek mindent azért, hogy a rendezvény karácsony váró, szeretetteljes és jó hangulatú legyen.

Vérzsír azaz a koleszterin, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezője

Testünk abnormálisan magas szintű lipid, azaz zsírtartalma jelenősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A koleszterin egy puha, viaszos anyag, ami a véráramban a zsírok között és az egész test sejtjeiben található. Fontos testünk egészséges működéséhez. Szükségünk van rá a sejtmembránok és a hormonok képződéséhez.

Az emberi test koleszterint termel, illetve mi is bejutatjuk szervezetünkbe, mikor állati, illetve állati eredetű élelmiszereket fogyasztunk mint amilyen például a tej vagy a sajt. Sőt, olyan élelmiszerekből is nyerhetünk koleszterint, amelyek koleszterolt nem tartalmaznak, mint például a kókuszzsír, pálmaolaj, illetve a transz-zsírok, amelyeket olyan élelmiszerekhez használnak fel, mint a sült krumpli, a kekszek és a sütemények.

A koleszterint a lipoprotein elnevezésű részecskék szállítják a vérben. Ez lehet úgynevezett alacsony sűrűségű lipoprotein: LDL és magas sűrűségű lipoprotein: HDL. A magas LDL-szint vezet az érelmeszesedés kialakulásához, növelve a szívinfarktus és a stroke bekövetkezésének veszélyét. A HDL koleszterin viszont csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát azáltal, hogy eltávolítja a koleszterint a véráramból.

Az ösztrogén elnevezésű női nemi hormon is megemeli szervezetünk HDL-koleszterin szintjét, ez részben megmagyarázza, hogy miért is alacsonyabb a menopauza előtt álló, mint a változókorban lévő nőknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A másik vérzsír: a triglicerid

Triglicerid a leggyakoribb típusú zsír a szervezetünkben. Az ember normál triglicerid szintje változik az életkor és nem szerint is. Amikor valaki szívbetegségben szenved vagy cukorbeteg, valószínűleg igen magas ez a szint. A magas trigliceridszint a magas LDL-koleszterin-szinttel együtt felgyorsítja az érelmeszesedést, megnövelve a szívroham és a stroke bekövetkezésének veszélyét is.

Mely tényezők befolyásolják a normális vérzsír szintet?

Szervezetünk lipid szintje függ a kortól, nemtől, genetikai tényezőktől, életmódbeli döntésektől, és változhat az idő múlásával is. Bár a határvonalat a biztonságos és a veszélyes mérték között nem könnyű meghatározni, ésszerű ezt orvosra bízni.

Európai ajánlások alapján a következő célértékeket tartjuk megfelelőnek:

• Optimális összkoleszterin: kevesebb, mint 5,0 mmol/l
• LDL-koleszterin: 3,0 mmol/l vagy annál kisebb.
• HDL-koleszterin: 1,2 mmol/l vagy annál nagyobb a nők és a 1,0 mmol/l férfiaknál.
• Triglicerid: 1,7 mmol/l vagy annál kisebb.

Az amerikai ajánlások alapján a következő következő célértékeket tartjuk megfelelőnek:

• Összkoleszterin-szint: 5,1 mmol/l
• LDL-koleszterin: 2,6 mmol/l vagy annál kisebb
• HDL-koleszterin: több, mint 1,0 mmol/l
• Triglicerid: 1,7 mmol/l vagy annál kisebb

Felhasznált irodalom:

J Mackay, G Mensah, Atlas of Heart Disease and Stroke. 2004 World Health Organization. Geneva

V Datta. MedlinePlus Medical Encyclopedia: Triglyceride level. 2005. www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003493.htm

G De Backer, E Ambrosioni, K Borch-Johnsen, C Brotons, R Cifkova, J Dallongeville, et al. European guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice. Third joint task force of European and other societies on cardiovascular disease prevention in clinical practice. European Heart Journal. 2003;24: 1601-10.

Hyperlipoproteinemia. The Merck Manuals Online Medical Library: Home Edition for Patients and Carers. www.merck.com/mmhe/sec12/ch157/ch157b.html

Forrás: http://www.world-heart-federation.org/cardiovascular-health/cardiovascular-disease-risk-factors/cholesterol/

Fordítás: Egészség Nagykövet

Kedves Olvasóink!

Örömmel értesítjük Önöket, hogy Egészség Nagykövet Progrunk résztvevői ismételten a TV2 Mokka című reggeli műsorának vendégei voltak. A szereplők között nemcsak a Jóban rosszban sztárjai, hanem neves szakemberek is nyilatkoztak.

A tévéadásról készül videót az alábbi linken nézhetik meg:

http://tv2.hu/mokka/video/mindent-az-egeszseg-nagykovet-kampanyrol

A stressz és a szív- és érrendszeri betegségek

A stresszes, feszültséggel teli életvitelről már régóta tudjuk, hogy növeli az emberi szív- és érrendszeri betegségek, a súlyos koszorúér és az agyvérzés kockázatát. Az azért megjegyzendő, hogy nem általánosan elfogadott, amelyek a stressz okozta szívbetegségek.

Egy ausztrál szakértői csoport arra a következtetésre jutott, hogy erősen összefüggő kapcsolat fedezhető fel a depresszió, a társadalmi elszigeteltség és a szívbetegség kialakulása között. Ezek a tényezők veszélyesek szívünk egészségére, akárcsak a kóros vérzsírszint, a dohányzás és a magas vérnyomás. De ugyanez a csoport nem talált kapcsolatot a szívbetegség és a krónikus életesemények, a munkahelyi stressz, a nem tipikus viselkedésminták, az ellenségesség, a szorongásos zavarok vagy a pánikbetegség között. Más kutatók viszont szoros kapcsolatot véltek felfedezni a szorongás és a szívbetegségek között.

Egy tanulmány szerint egyenes összefüggés fedezhető fel az önértékelési-pszichológiai stressz és a nyaki verőér károsodása között. A kiterjedt Whitehall-tanulmány szerint a brit kormányzati alkalmazottak körében megállapítható, hogy azok körében volt a legmagasabb a szívbetegségek aránya, akiknek munkája a legkevésbé állt ellenőrzés alatt.

Folyamatosak a kutatások e területen, hogy minél pontosabban meghatározhassák, hogy milyen típusú a stressz vezet nagy valószínűséggel szív- és érrendszeri megbetegedésekhez. Bármi legyen is az eredmény, azt már tudjuk, hogy általában különböző stresszfajták együttesen erősítik egymás hatását. Amikor ezek bekövetkeznek, jelentősen megemelkedik a szívvel kapcsolatos események kockázata.

Hogyan okoz a stressz szív- és érrendszeri megbetegedéseket?

A stresszes élet vezet minket ahhoz, hogy állandósítsunk az életünkben olyan rossz szokásokat, mint a dohányzás és a nem megfelelő táplálkozás, amelyek a különféle szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői.

A stressz önmagában megváltoztathatja a szervezet működését, és ez hatással lehet a vérrendszerre és az idegrendszerre, mindezek együttesen rossz hatással lesznek szívünk egészségére.

Tanulmányok azt mutatják, hogy az akut stressz következtében csökken a véráramlás a szívben, a szív szabálytalanul kezd verni, mindez pedig véralvadáshoz vezethet. Mindezek kiválthatják a szív- és érrendszeri betegségeket.

Ha Ön már érelmeszesedéssel küszködik, és emellett feszültséggel teli életet él, előfordulhatnak mellkasi fájdalmak amiatt, hogy az artériák a szív közötti összeköttetésben csökken a vér áramlása. Amikor mindezt hosszabb ideig tapasztalja, ezek a hatások is kárt okozhat a vérerek falaiban, az ereket hajlamosabbá teszi az érelmeszesedésre.

Hogyan védhetjük meg magunkat?

 Ha időben megváltoztatjuk a hozzáállásunkat, a rossz szokásainkat és a nem megfelelő életmódunkat, ahol csak tudjuk, azzal csökkentjük a szív- és érrendszeri betegségek kifejlődésének kockázatát.

Felhasznált irodalom

SJ Bunker, DM Colquhoun, MD Esler, IB Hickie, D Hunt, VM Jelinek, BF Oldenburg, HG Peach, D Ruth, CC Tennant and AM Tonkin. Position Statement: "Stress" and coronary heart disease: psychosocial risk factors. Medical Journal of Australia 2003; 178 (6):272-276

LD Kubzansky, I Kawachi. Going to the heart of the matter: do negative emotions cause coronary heart disease? Journal of Psychosomatic Research. 2000;48(4-5):323-37.

B Wolff, H J Grabe, H Völzke, J Lüdemann, C Kessler, J B Dahm, H J Freyberger, U John and S B Felix. Relation between psychological strain and carotid atherosclerosis in a general population. Heart. 2005;91:460-464

H Bosma, MG Marmot, H Hemingway, AG Nicholson, E Brunner, A Stansfeld. Low job control and risk of coronary heart disease in Whitehall II (prospective cohort) study. British Medical Journal. 1997;314:558-65.

A Rozanski, JA Blumenthal, J Kaplan. Impact of psychological factors on the pathogenesis of cardiovascular disease and implications for therapy. Circulation. 1999 Apr 27;99(16):2192-217.

Forrás: a WHO hivatalos honlapja.

Fordítás: Egészség Nagykövet Blog.

A mozgásszegény életmód és szív- és érrendszeri megbetegedések

Világunk növekvő urbanizációnak és a gépesítésnek köszönhetően jelentősen lecsökkent az emberek napi mozgásigénye. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a világ népességének több mint 60%-át érinti ez a probléma.

Fizikailag aktívabb életmóddal növelhető az élettartam, tekintet nélkül a kedvezőtlen örökletes tényezőkre. Bármely életkorban a fizikailag aktív életmód véd a különböző krónikus megbetegedésekkel, így a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben is.

Fizikai aktivitás segít a megfelelő testsúly megtartásában, és javítja szervezetünk inzulin felhasználását. A fizikailag aktív élet előnyös a vérnyomás, vérzsír szintje, a vércukorszint, a véralvadási faktorok, a vérerek az egészségének megőrzése és a gyulladásának megelőzése érdekében, melyek hatása jelentősen befolyásolja a szív-és érrendszeri betegségeket.

Az aktív életmód számos kedvező hatással jár a szervezetünket illetően: javítja az inzulinszintet, a vérnyomás és vércukorszint alakulására is kedvező hatással bír. Tanulmányok is kimutatták, hogy hetente kétórányi mérsékelt, vagy egyórányi intenzív fizikai aktivitás mintegy 30%-kal csökkenti a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy még a meglévő szív- és érrendszeri kockázati tényezők esetében is, ha folyamatosan aktív életet élünk, csökken a kockázata a korai halálozásnak azokkal a mozgásszegény életmódot élőkkel szemben, akiknek nincsenek kockázati tényezői a szív-érrendszeri betegségekre.

A mozgásszegény életmód, a kevés aktivitás kockáztatja a szív- és érrendszer egészségét éppen annyira szinte, mint a magas vérnyomás, és a nem megfelelő vérzsírszint és az elhízás.

 Egy középkorú nő esetében, aki heti egy óránál kevesebbet mozog, dupla akkora a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések bekövetkezésének aránya, mint egy hasonló korú, ám fizikailag aktív nő esetében.

A jó hír az, hogy már a fizikai aktivitás kismértékű növelése is jelentősen csökkenti a szív-és érrendszeri bajok kockázatát, még a már meglévő megbetegedések esetében is.

A testmozgás és a cukorbetegség

A cukorbetegségben szenvedők még inkább veszélyeztetettek a szív-és érrendszeri megbetegedések esetében. A fizikailag aktívabb életmód csökkenti a 2. típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.

Egy tanulmány kimutatta, hogy heti legalább két óra gyaloglás mellett akár 53%-kal csökkenthető a halálos kimenetelű szív-és érrendszeri betegségek bekövetkezésének aránya. Tehát ha Ön már cukorbeteg, éljen aktívabb életet, hogy megvédje szívét az azt veszélyeztető betegségektől.

J Mackay, G Mensah, Atlas of Heart Disease and Stroke.  2004 World Health Organization. Geneva

SS Bassuk, JE Manson. Epidemiological evidence for the role of physical activity in reducing risk of type 2 diabetes and cardiovascular disease. Journal of Applied Physiology. 2005;99(3):1193-204. 

DE Warburton, CW Nicol, SS Bredin. Health benefits of physical activity: the evidence. Canadian Medical Association Journal. 2006;174(6):801-9.

Forrás: a WHO hivatalos honlapja.

Fordítás: Egészség Nagykövet Blog.

Diabétesz, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezője

Cukorbetegséggel küzdő embereknél 2-4-szer nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint a nem cukorbetegeknél. A cukorbeteg emberek körében ugyanis a legfőbb halálozási okot a szív- és érrendszeri betegségek jelentik.

Ha Ön cukorbeteg, emellett még számos más tényező is van, melynek előfordulása növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát: ilyenek a magas vérnyomás, kóros vérzsír-szint és az elhízás.

A cukorbetegség és a szívbetegség

A kezeletlen cukorbetegség oly módon károsítja a vérerek állapotát, hogy az kóros érelmeszesedéshez, illetve magas vérnyomás kialakulásához vezet. A cukorbetegeknél fiatalabb korban fejlődik ki az érelmeszesedés, mint a nem cukorbetegeknél.

A magas vérnyomás legalább kétszer olyan gyakran fordul elő a cukorbeteg emberek körében, mint azoknál, akik normális vércukorszinttel rendelkeznek.

A cukorbetegek nagyobb valószínűséggel esnek szívroham vagy agyvérzés áldozatául, mint nem cukorbeteg társaik.

A cukorbetegeknél az is előfordulhat, hogy átélnek egy szívrohamot anélkül, hogy észrevennék. A diabétesz ugyanis károsítja az idegeket, az infarktus ún. „néma” infarktus: így a szívrohammal együtt járó jellegzetes mellkasi fájdalom sem érződik.

A változó kor előtt álló nők esetében az ösztrogén jótékony védő hatása is hiányozhat, mivel a cukorbetegség kiolthatja azt.

A cukorbetegséggel szenvedő emberek körében tehát 2—3-szor nagyobb a kockázata a szívelégtelenségek bekövetkezésének, mint a nem cukorbeteg társaiknál.

Diabétesz és az agyvérzés (stroke)

Ha Ön amellett, hogy magas vérnyomása van még cukorbeteg is, mintegy kétszer akkora az esélye a stroke bekövetkezésének, mintha „csak” magas vérnyomásban szenvedne.

A kockázatot az átmeneti ischaemiás rohamok jelentik, amelyek esetükben jóval gyakrabban fordulnak elő, mint a nem cukorbetegek társaiknál.

Cukorbetegség és a perifériás artériás betegség

A diabétesz károsíthatja az ereket, így idővel a cukorbetegeknél sokkal nagyobb lesz a kockázata a részleges sántításnak, vagy akár a végtag-amputáció bekövetkezésének is, mint a lakosság más részében. Férfiak esetében a sántaság kialakulásának a kockázata 3-szor, míg nőknél 9-szer akkora, mint a nem cukorbetegek esetében.

Cukorbetegség esetén hogyan védekezhetünk a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben?

Ha megfelelően kontrolláljuk a vércukorszintünket, mintegy 42%-kal csökkenthetjük a szívroham, míg 57%-kal a stroke és a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések veszélyét.

Ha megfelelően kontrolláljuk a vércukorszintünket, 33-50% között csökkentjük a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Ha szervezetünk vérzsír mértékét is megfelelően kézben tartjuk, akkor mintegy 20-50%-kal csökkenthető a szív-és érrendszeri betegségek szövődményeinek bekövetkezése.

Az egészséges étrend, a megfelelő mértékű fogyás javíthatja a cukorbeteg állapotát.

Ha már sikerült fogyni és a csökkenteni a glükóztoleranciát, akkor meg lehet akadályozni a kialakuló cukorbetegséget.

A dohányzásról való leszokás is mindenképpen csökkenti a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A cukorbetegség kockázati tényezői

Az 1. típusú cukorbetegség kockázati tényezői még nem bizonyítottak, de mindenképpen szerepe lehet kialakulásában környezeti kiváltó tényezőknek: a vírusoknak, méreganyagoknak mint az élelmiszerlánc és az éttrend összetevőinek.

A 2. típusú diabéteszt leginkább befolyásoló kockázati tényező az elhízás, a túlsúly. A dohányzás mintegy 2-szeresére növeli ennek kockázatát.

A legfontosabb, és egyben nem befolyásolható kockázati tényező az etnikai hovatartozás. Ugyanis megfigyelhető, hogy a spanyolok, ázsiaiak, arabok, afrikaiak, a csendes-óceáni szigeteki, illetve az amerikai, kanadai, ausztrál őshonos lakosság körében gyakrabban fordul elő a cukorbetegség.

A növekvő életkor, illetve az, ha a családban már fordult elő korábban cukorbetegség, szintén nagyobb kockázatot jelent.

Felhasznált irodalom:

International Diabetes Federation. Diabetes and Cardiovascular Disease: A Time to Act. 2001. IDF. Brussels.

National Diabetes Education Program. National Diabetes Fact Sheet. 2005. Department of Health and Human Services, USA.

DM Nathan, PA Cleary, JY Backlund, et al. Intensive diabetes treatment and
cardiovascular disease in patients with type 1 diabetes. New England Journal of Medicine.
2005;353(25):2643-2653.

Forrás: WHO hivatalos honlapja.

Fordítás: Egészség Nagykövet Blog.

Az étkezés és a szív- és érrendszeri megbetegedések

Az étrend szerepe kulcsfontosságú az egészséges fejlődés és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével kapcsolatosan. A megfelelő diéta az egyik legfontosabb dolog, amelynek segítségével valóban lehet változtatni, és amely hatással vannak a többi szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőire.

Összehasonlítva a hagyományos étrendet egy másik, alacsony telített zsírokat, sok friss gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrenddel, megállapítható, hogy ez utóbbi mintegy 73%-kal csökkentheti a súlyos szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A zsír
Kutatások egyértelművé teszik, hogy a vér túlzottan, kórosan magas lipid (zsír) szintje meglehetősen nagy kockázatát jelenti a koszorúér-betegség, szívinfarktus és koszorúér-halál kialakulásának. Viszont a kóros vérzsír változtatható, a megfelelő étrend által. A telített zsírokban (pl. sajt) és a transz zsírokban (gyakran használják sütemények készítésénél és a gyorséttermekben) gazdag étrend ugyanis magas koleszterin szint kialakulásához vezet.

Telített zsírok találhatók például az állati eredetű termékekben. Hidrogénezett zsír található a feldolgozott élelmiszerekben, mint például a boltban vásárolt süteményekben, kekszekben, és egy sor más, napi rendszerességgel megvásárolt termékekben. Telített és transz-zsírok megemelik a koleszterin szintjét a vérben, ami érelmeszesedéshez vezethet.

A telítetlen zsírok viszont jótékony hatással vannak a szív egészségére. Többek között a halakban, diófélékben, magvakban és a zöldségekben találhatóak.

Az esszenciális zsírsavak: az omega-3 és az omega-6 mindenekelőtt az olajos halakban, a diófélékben és a különféle magvakban találhatóak. Ezek fogyasztása kedvező hatással van a koleszterinszintünk alakulására.

Fontos megjegyezni, hogy ha a teljes zsírbevitel a bevitt kalória több mint 37%-át a teszi ki, még ha ez a zsír telítetlen zsírokból tevődik is össze, növeli a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. A telített zsírbevitel se haladja meg a bevitt kalória 10%-át, a leginkább veszélyeztetett kockázatú csoportoknál pedig, mint például a cukorbetegek esetében a teljes zsírbevitel 7% vagy annál kevesebb legyen.

Az étkezési só, vagyis a nátrium
Magas vérnyomás (hipertónia) egyik fő kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek. Ha az étkezésnek magas nátriumtartalma, az a magas vérnyomás kockázatával jár.

Becslések szerint, ha a táplálkozással a teljes nátriumbevitelt naponta körülbelül 1 grammra, azaz kb. 3 g étkezési sóra csökkentjük, az a magas vérnyomással kezeltek számának 50 %-os csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor akár 22%-kal a stroke-ból eredő, és a16%-kal a szívkoszorúér-betegségből eredő halálozások számának csökkenéséhez vezetne.

A gyümölcs- és zöldségfélék
A friss gyümölcs és zöldség védi a szívet. Az alacsony gyümölcs-és zöldségfogyasztás, mint kockázati tényező, körülbelül 20%-át teszi ki világszerte a szív-és érrendszeri betegségeknek. Gyümölcs-és zöldségfélék kiemelkedően fontosak a szívbetegségek és a stroke elleni védelemben.

A teljes kiőrlésű gabonafélék
A teljes kiőrlésű gabonafélék folsavban, B vitaminban és rostokban gazdagok, amelyek mind fontosak szívbetegségek elleni védekezésben. Feldolgozott gabonafélék ellenben, mint például a fehér kenyérben és a tésztákban találhatóak, nem járnak ugyanazokkal az előnyökkel, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék.

A halak
Azokban az országokban, ahol a halak fogyasztása rendszeres, csökkent a halálos kimenetelű betegségek kockázatát jelentő valamennyi tényezők kialakulása, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedések miatti halálozás is.

A diófélék
A diófélék rendszeres fogyasztása csökkenti a koszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát.

A szója
A szója bizonyítottan jótékony hatással van a vérzsír szintjére. Az étkezési szójafehérje napi 47 grammja akár az összkoleszterin 9%-os és a az LDL-koleszterin 13%-os csökkenéséhez vezethet.

Az alkohol
Az alkalmi italfogyasztás akár védheti az Ön szívét, de csak akkor, ha mértékkel iszik.

Felhasznált irodalom:

R De Caterina, A Zampolli, S Del Turco, R Madonna, M Massaro. Nutritional mechanisms that influence cardiovascular disease. American  Journal Clinical Nutrition. 2006; 83: 421S-426

Joint WHO/FAO Expert Consultation. WHO Technical Report Series 916: Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases. 2003. World Health Organization. Geneva

Forrás: WHO hivatalos honlapja.

Fordítás: Egészség Nagykövet Blog.

Őseink a teremtés óta mindig gyalog közlekedtek, futottak, lovagoltak a fizikai munkavégzés helyéig és vissza az otthonig.  

Napi 12—14 óra fizikai aktivitás! Az 1900-as évek elejének napi kalória igénye nem állt meg 5000 kcal alatt! Ma a 2000-et sem dolgozzuk le!

Ehetjük ugyanazt? Huszonkét év sportmúltja után jöttem rá, hogy soha nem lesz már annyi mozgás az életemben, amivel a mában érvényesek lehetnének a régi táplálkozási alapelvek.

A szénhidrát szerkezetének finomsága majdnem megegyezik a kristálycukoréval. Ez már szinte cukor. Miért nem édes?

Szopogasd a fehér kenyér belét 3 percig nyelés nélkül a szádban és mézédes cukormasszát fogsz érezni!

• Egy marék búzadarával nyúlj be egy fazék vízbe, majd egy ugyanennyi sima liszttel! Egyik kezedben rostos massza lesz, a másikban ragadós csiriz. Ez történik a beledben is! Sütiben ehhez még cukrot is adnak!
  
• Mi történt régen? Egy darab durva őrlés a gabonának a helyi molnár malmában – ugye már a szóra sem emlékszel? Molnár! Jegyezd meg! A mai finnyás ízlésűek dédapáink kenyerét meg sem ennék! Ők ezzel éltek túl minden ínséget! Gyógyszerek nélkül, sok munkával dacoltak a faggyal, háborúval, járványokkal!
• A természetben lévő szénhidrátok mindig durva szerkezetűek, rengeteg rostot és antioxidánst tartalmaznak. Az energiát fokozatosan adagolják a szervezetbe. A természetes anyagok, gyümölcsök önmagukban is tartalmaznak cukrot, de az evés során önmagukkal együtt, folyadékkal, héjjal, hússal, rostok kötésével jutnak az emésztésbe. Ezáltal szabályozza a természet az egészséges, lassabb, folyamatos szénhidrát felszívódást.
• Hallottál már a csicsóka szirupról? A nyírfacukorról? A steviáról? Az inulinról és a prebiotikus édesítőkről? Egészségesek és nem viszik fel brutálisan a vércukrot!
  

Az elhízással összefüggő betegségek, amire felhívom minden Olvasónk figyelmét:

•   cukorbetegség, diabétesz, már gyerekkori!
•     hipertónia, vagyis magas vérnyomás, már gyerekkori is!
•    immunrendszeri problémák, gyengeség, allergia,
  
•   szív- és érrendszeri megbetegedések, infarktus, szívroham
•   mozgásszervi panaszok, lúdtalp, térdek befelé torzulása, X-láb, deformációk, fájdalmak, derékfájás
• daganatos megbetegedések, 75%-a összefügg az elhízással, vastagbél-, gyomor- és végbélrák
• lelki panaszok, depresszió, csökkent önbecsülés
• alvászavarok, fáradékonyság, álmatlanság, horkolás
• bőrbetegségek, gombás fertőzés, cellulitisz, narancsbőr
• székletzavarok, szorulás, aranyér
• stroke, agyvérzés
  
• candida, reflux

További tippeket és tanácsokat a www.norbi.eu és a www.rubintreka.com oldalakon találnak kedves Olvasóink.

2010. szeptember 27-én a Szív Napjának alkalmából egészségnagyköveteink: Rubint Réka és Schobert Norbert a TV2 Mokka című reggeli műsora Életmód rovatának vendégei voltak. Mindketten arra hívták fel a figyelmet, hogy megfelelő étkezéssel és mozgással mennyi mindent tehetünk szívünk egészségéért.

A videofilmet a TV2 honlapján az alábbi linken tekinthetik meg kedves Olvasóink:

http://tv2.hu/mokka/video/egeszseg-kampany-rekaval-es-norbival

Vigyázzunk a szívünkre!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szeptember 26-át a

Szív Világnapjává választotta.

A szív-és érrendszeri betegségek

kockázati tényezői

 Szív-és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai, kockázati tényezői

Sok kockázati tényező összefüggésben van a szívkoszorúér-betegséggel és a stroke-kal, hétköznapi nevén agyvérzéssel. A legfőbb kockázati tényezők:

•    a dohányzás,
•       alkoholfogyasztás,
•       magas vérnyomás (hipertónia),
•      a magas koleszterinszint,
  
•       az elhízás,
•       mozgásszegény életmód,
•       az egészségtelen táplálkozás egyaránt jellemzők világszerte.
  

Különösen fontos a fejlődő országokban, miközben a szív-és érrendszeri betegségek növekedésével küzdenek, a legnagyobb megpróbáltatásokat még mindig a szegénységgel együtt járó helytelen táplálkozás és a fertőző betegségek okozzák.  Kivéve a szub-szaharai afrikai országokat, a fejlődő világban vezető halálok már a szív-és érrendszeri betegségek.

Egy rizikófaktor jelenlétével, még nem feltétlenül szükséges, hogy a szív-és érrendszeri betegség kifejlődjön. De a több kockázati tényező már megnöveli kialakulásának valószínűségét, ha teszünk azért, hogy ezek kockázati tényezők megváltozzanak, kemény megelőző munkával megvédhetjük szívünk egészségét.

Befolyásolható kockázati tényezők

A magas vérnyomás, a hipertónia az egyetlen és legnagyobb kockázati tényező a stroke esetében. A szívroham esetében is jelentős szerepet játszik. Megelőzhető, és sikeresen kezelhető, de csak akkor, ha időben diagnosztizálják, és az előírt kezelést betartják.

A kóros vérzsír szint, ami a magas összkoleszterin, magas triglicerid szint, a magas alacsony sűrűségű lipoprotein, vagy alacsony szintű, nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin, mind összesen megnöveli a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Az egészséges táplálkozás, a testmozgás és a gyógyszeres kezelés módosíthatja a vérzsírprofilt.

Dohányzás, függetlenül attól, hogy milyen dohány: cigaretta vagy rágódohány, növeli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A kockázat különösen nagy, ha fiatalkorban már elkezdett dohányozni, illetve erős dohányos vagy hölgy az illető. A passzív dohányzás is kockázati tényező a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában. A dohányzás abbahagyása jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, függetlenül attól, hogy valaki milyen régóta dohányzik.

A fizikai aktivitás hiánya 50%-kal növeli a szívbetegség és a stroke kockázatát. Az elhízás jelentős kockázatot jelent a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában, és hajlamossá tesz a cukorbetegségre. A cukorbetegség egyik fontos kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek.

A kettes típusú diabétesz egyik fő kockázati tényezője a szívkoszorúér-betegségnek és a stroke-nak. Cukorbetegként kétszer olyan valószínű, hogy kifejlődik valamelyik szív-és érrendszeri betegség bennünk. Ha nem szabályozzuk, kezeljük a cukorbetegséget, akkor nagyobb eséllyel és korábban: fiatalabb korban alakul ki szív-és érrendszeri betegség, és sokkal súlyosabban, mint másoknál. Ha Ön egy menopauza idejében lévő hölgy, a cukorbetegség kioltja az ösztrogén védő hatását, és a szívbetegségek kockázata jelentősen emelkedik.

A magas telített zsír tartalmú étkezés növeli a szívbetegségek és a stroke előfordulását. Becslések szerint világszerte mintegy 31%-a okoz szívkoszorúér-betegséget, és a 11%-a stroke-ot.

Nem számít a szegénység, bármelyik részén vagyunk a világnak, nő a szívbetegségek és stroke kockázata. Az állandó stresszel teli élet, a társadalmi elszigeteltség, a szorongás és a depresszió növeli a szívbetegségek és stroke kockázatát.

1-2 alkohol tartalmú ital naponta 30%-os csökkentéséhez vezet a szívbetegségeknek, de e szint feletti alkoholfogyasztás már a szívizmot károsítja.

Bizonyos gyógyszerek is növelik a szívbetegségek kockázatát, mint például a fogamzásgátló tabletta és a hormonpótló terápia (HRT).

Bal kamrai hipertrófia (LVH) egyik kockázati tényezője a szív-és érrendszeri halálozásnak.

Nem módosítható kockázati tényező

Egyszerűen önmaga az idős kor is egy kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek, stroke kockázata megduplázódik férfiaknál 55, a hölgyeknél 65 év felett.

A családban előforduló betegségek a szív- és érrendszeri betegség kockázatát mutatják be.

Ha az első fokú vérrokonának szívkoszorúér-betegség vagy stroke-ja volt 55 éves kora előtt (férfi rokonnál), vagy 65 éves kora előtt (női hozzátartozónál), a kockázat nő.

A nemek között is jelentős az eltérés: egy klimax előtt álló hölgy a férfiaknál nagyobb rizikónak van kitéve a szívbetegségek terén. De menopauza elteltével a nők kockázata hasonló egy férfiakéval. A stroke kockázata a férfiak és a nők körében is hasonló.

Az etnikai hovatartozás is szerepet játszik. Az afrikai vagy ázsiai származású embereknek nagyobb a kockázata a fejlődő szív-és érrendszeri betegségekre.

Felhasznált irodalom:

J Mackay, G Mensah, Atlas of Heart Disease and Stroke. 2004 World Health Organization. Geneva

TA. Gaziano. Reducing The Growing Burden Of Cardiovascular Disease In The Developing World. Health Affairs. 2007;26(1):13-24

 National Diabetes Information Clearinghouse, Diabetes, Heart Disease and Stroke. 2005. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. Bethesda, Maryland.

Forrás: a WHO hivatalos honlapja.

A stroke a fejlett országokban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálok. Bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.
A köznyelvben gyakran használt agyvérzés (más néven: stroke, szélütés) elnevezés egy kissé félrevezető, ugyanis a betegek többségénél nem beszélhetünk semmiféle vérzésről.
Az stroke az agy egy területének átmeneti vagy végleges vérellátási zavar, amely sok esetben az adott agyterület károsodásához vezet.

A vérellátási zavar leggyakoribb oka valamelyik agyi ér elzáródása például vérrög következtében trombózis, embólia. Az agyvérzések alig 20 százalékban valóban vérzés következik be, ez esetben az oxigén- és tápanyag ellátási zavart az adott agyterület ereinek sérülése, ennek következtében megnyílása okozza.
Nagyon fontos a betegség tekintetében mind az elsődleges, mind a másodlagos megelőzés. Elsődleges a kialakulásban szerepet játszó tényezők például családi halmozódásnak, magas vérnyomás kezelésének figyelembe vétele, a másodlagos megelőzés a már egyszer strokon átesett beteg megfelelő gondozását jelenti.

Árulkodó tünetek
A stroke az esetek többségében hirtelen alakul ki, de lassú, folyamatos funkciózavar is
előfordulhat. Tünetei széleskörűek, az alábbiak külön-külön és akár együttesen is jelentkezhetnek:

• végtagokra kiterjedő féloldali részleges vagy teljes bénulás,
• féloldali látásvesztés;
• beszédzavar: érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok;
• zsibbadás, vagy ügyetlenség;
• kettős látás;
• szemhéj csüngése;
• kinyújtott nyelv ferdesége;
• arc félre húzódása;
• súlyos fejfájás;
• zavartság;
• hányinger, hányás;
• szédülés;
• látótér kiesés;
•  súlyos esetben kóma vagy halál.
• eszméletvesztés;
• görcsrohamok.

 A fenti tüneteket sok minden kiválthatja ezért mindig a legsúlyosabbra gondolunk.

Mit tegyen a laikus segélynyújtó?
Hívjunk szakszerű segítséget!
A tünetek sokrétűsége miatt csak általános ellátási javaslatokat tehetünk.

A legfontosabb a tünetek felismerése, a panaszok komolyan vétele, abban az esetben is, ha csak rövid ideig tartottak.
Helyezzük nyugalomba a beteget, sokszor a félülő helyzet a legélszerűbb, nyugtassuk
meg, ügyeljünk közérzetére. Lazítsuk meg szoros ruházatát. Kezeljük a kísérő tüneteket
pl. görcsrohamnál védjük a fejét. Ha eszméletlen, biztosítsunk légutat, úgy helyezzük stabil oldalfekvésbe, hogy épp testoldala felfelé legyen. Ennek az a magyarázata, hogy a
vérzés, illetve érszűkület a bénult oldallal ellentétes agyfélen következett be, vérzéscsillapítás szempontjából ennek kell felül lennie. A kiérkező segítségnek (mentő, háziorvos) adjuk át a megszerezhető információkat, pl. tünetek kezdete, jellege, változása.
Fontos, hogy a panaszok megszűnése esetén is indokolt az orvosi vizsgálat!
Az Ön közelében is vannak úgynevezett Stroke-központok, ahol gyorsan és szakszerűen kapnak segítséget, érdeklődjön!

Az angina pectoris, közismertebb nevén az anginás roham olyan tünetegyüttes, amelyet a szívizomzat átmeneti vérellátási elégtelensége vált ki. Az esetek döntő többségében ezt valamilyen koszorúér szűkület okozza. Előfordulása sajnos egyre fiatalabb kortól megfigyelhető, napjainkban már a harmincéves korosztálynál sem ritka. Férfiaknál négyszer gyakoribb, mint a nőknél. Az anginás roham tünetei általánosságban a következők:

• szegycsont mögötti mellkasi fájdalom,
• általában hirtelen fellépő,
• általában rohamokban jelentkezik,
• a fájdalom érzetet az alábbiak szerint szokták leírni: szorító, égető, markoló, tépő,
• pihenés esetén a fájdalom csökken,
• a fájdalom a felső végtagokba, leggyakrabban a bal vállba, karba kisugározhat,
• ritkább esetekben gyomorba, lapocka irányába, nyak felé sugárzódik;
• általában néhány percig tart,
• verejtékezés kísérheti,
• nyugalmi és terheléses állapotban egyaránt jelentkezhet,
• a betegnek halál közeli érzése lehet,
• jelentkezhetnek társtünetek is például légszomj, hányinger, hányás, köhögés, szédülés, eszméletvesztés.

A fenti tünetek sok egyéb betegségre is utalhatnak, akár szíveredetű, akár egyéb jellegű például tüdő, gerincoszlop, vállízület. Ennek megfelelően mindig a legsúlyosabbra gondolva kell elkezdeni az ellátást.

Mit tegyen a laikus segélynyújtó?
A mellkasi fájdalom egyértelmű oka laikusok számára nem deríthető ki.

Hívjunk szakszerű segítséget!

A szívinfarktus, szívroham oxigénhiány miatt bekövetkező szívizom elhalást jelent. Az oxigénhiány leggyakoribb oka a koszorúér elmeszesedése vagy vérrög általi elzáródása.
Tünetei az anginás rohammal megegyezőek, néhány fontosabb különbség a következő:

• általában több tízpercig is eltart;
• a kisugárzás intenzívebb, távolabbi testrészekig terjed pléldául kisujj;
• nitroglicerinre – az anginával ellentétben – nem vagy csak alig enyhül;
• akár teljesen tünetmentes is lehet: néma infarktus;
• A beteg életben maradási esélyei sok mindentől függnek. Többek közt, hogy a szív melyik területét érintette a szívizom elhalás, okozott-e ritmuszavart, illetve milyen gyorsan érkezett a szaksegítség, amely megszünteti az elzáródás.

Itt bizony percek is számíthatnak!

Laikusként teendőink
A mellkasi fájdalom egyértelmű oka laikusok számára nem deríthető ki. Ha a betegnek volt már infarktusa vagy jelentkeztek korábban is anginás rohamai, akkor ez segítheti a „diagnózist". Ilyen esetben általában tart magánál nitroglicerin tartalmú gyógyszert (tabletta, vagy spray), amelynek bevételét segíthetjük.
 

Ellátása a következőképpen zajlik:
teljes nyugalomba helyezzük, a számára legkedvezőbb testhelyzetbe, ez általában a félülő; ruházatát meglazítjuk; figyeljük a beteg állapotát; nyugtatjuk; próbáljuk a nyugodt légzésre bíztatni.
Hívjunk szakszerű segítséget!

A szívinfarktus legfontosab rizikófaktorai:

• Elhízás
• Mozgásszegény életmód
• Dohányzás
• Magas vérnyomás
• Zsíros étrend
• Vérzsír-eltérések: alacsony „jó" HDL-koleszterin, magas „ártó" LDL-koleszterin szintek a vérben
• Cukorbetegség
• Nőknél ösztrogénhiány: változókor, petefészkek eltávolítása
• Stresszes életvitel
• Genetikai hajlam, amit jelez, ha a családban korábban már előfordult
• Horkolás miatti éjszakai légzéskimaradás
• Hirtelen szokatlanul nagy fizikai igénybevétel

Az Egészség Nagykövet Program indításának célja, hogy felhívja a figyelmet olyan egészségügyi intézmények és az ott dolgozók áldozatos munkájára, melyek felnőttek és gyermekek többszázezreit látják el nem feltétlenül budapesti ellátási területekkel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai alapján a világon, beleértve az Európán kívüli területeket is a vezető halálozási ok: a szív- és érrendszeri megbetegedések (leszámítva bizonyos afrikai területeket, ahol szintén nagy arányú, de ezen kívül a fertőző betegségek és a éhínség szedik áldozataikat), megelőzve a daganatos megbetegedéseket. Éppen ezért a WHO 2010. szeptember 26-át a  Szív Világnapjának nevezte ki. Nincsen arra lehetőségünk, hogy korunk minden súlyos betegségére és annak megelőzésére felhívjuk a lakosság figyelmét, ezért egy területet: a szív- és érrendszeri megbetegedések prevencióját emeltük ki.

 Forrás: WHO hivatalos honlapja

Az Egészség Nagykövet Programban kiemelt egészségügyi intézmény a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ és telephelyei.

A Honvédkórházban napi szinten nagyon sok hasonló problémával hozzájuk forduló embernek nyújtanak segítséget: úgynevezett stroke-központot is működtetnek, kiemelkedő a kardiológiai terület, sőt, nemcsak a főváros, hanem számos környező vidéki város ellátását is ez a központ látja el. Ezt mutatják a következő adatok is, amelyek a kórház szívsebészeti ellátási területeit, és az általuk lefedett területeken élők számát mutatják:

Forrás: Honvédkórház honlapja

Tippek Rékától és Norbitól

•  Napi 30 perc intenzív edzés már nagymértékben csökkenti az elhízás és a cukorbetegség kockázatát. Tisztítja az érfalakon könnyen lerakódó és elzáródást okozó „plakkok” , vércukor szennyeződések és a koleszterin szintjét. Erősíti az immunrendszert és az akaratot, méregteleníti a szervezetet.
• A természetes anyagok, gyümölcsök önmagukban is tartalmaznak cukrot, de az evés során önmagukkal együtt, folyadékkal, héjjal, hússal, rostok kötésével jutnak szervezetünkbe. Ezáltal természetes módon szabályozza a szénhidrát egészséges, lassabb, folyamatos felszívódását.

Mi egészséges és mi egészségtelen? Egy egyszerű recept:

• ne legyen benne hozzáadott cukor, készülhet természetes édesítéssel is, csicsókával, nyírfacukorral, prebiotikus édesítővel, inulinnal, cikória gyökér kivonattal, eredeti mézzel,
• határozzuk meg a minimális élelmi rost tartalmat például minimum 10%-ban.
• ne adjanak hozzá tartósítószert, ma már lehetne frissen, fagyasztva, vákuum csomagolva, védőgázzal, sőt az üdítőt is lehet tartósítani szeptikus csomagolással, szénsav hozzáadásával,
• nem készüljön finomított fehérlisztből,
• nem lehet benne hidrogénezett növényi olaj, vagyis transzzsír,
• nem tartalmaz mesterséges ízfokozót, glutaminsavat, nátrium glutamátot.

További tippeket és tanácsokat a www.norbi.eu és a www.rubintreka.com oldalakon találnak kedves Olvasóink.

Egészségesek vagyunk szeretteinkkel együtt, és optimistán nézzük a jövőnket. Ez a legideálisabb állapot, amit feltételezhetünk. Vegyük ezt most alapul, de megteszünk-e azért mindent, hogy ez így is maradjon? Egyre több szó esik arról, hogy MEGELŐZÉS.

Amikor már betegségről, sőt súlyos betegségről, sőt gyakori súlyos szív- és érrendszeri megbetegedésről beszélünk, orvosról, kórházi vizsgálatról, mentőkről és gyógyszerekről, akkor már lekéstünk arról, hogy tiszta lelkiismerettel jelentsük ki: MI MINDENT MEGTETTÜNK.

Napjainkban kiemelkedő terület a prevenció: vagyis a betegségek, ezeken belül is a leggyakrabban előforduló, és olykor legsúlyosabb betegségek megelőzése, ezért ez az Egészség Nagykövet Program fontos részét képezi.

Nincs arra lehetőségünk, hogy korunk minden súlyos betegségére és annak megelőzésére felhívjuk a lakosság figyelmét, ezért egy területet: a szív- és érrendszeri megbetegedések prevencióját emeltük ki, tettük mindezt azért, mert az egyik egészségügyi intézményben ennek fontos szakmai háttere van (stroke-központ, neves kardiológiai osztály stb.). Ezen a területen mindennapi tapasztalat, hogy a betegek egyre fiatalabbak, tinédzserek esnek össze holtan tornaórán, fiatal sportolók vesztik életüket el percek leforgása alatt. A korábban szinte csak az idősebb korosztályt érintő betegségek rohanó világunkban egyre inkább a fiatalabb korosztályt is kezdik érinteni, ezért is esett erre a területre a választás. Arról már nem is szólva, hogy az uniós halálozási statisztikákban ezen a területen is sajnos az élen járunk.

Tudta Ön, hogy...?

közel 40–50 000 stroke eset van évente Magyarországon, és 18–20 000 ember hal meg agyvérzés következtében.

Tudta Ön, hogy...?

az agyvérzés nem az időskor betegsége, hiszen a fiatalok és középkorúak is kaphatnak nagyon súlyos tüneteket okozó agyi vérkeringési zavart.

Tudta Ön, hogy...?

az agyi érbetegek mintegy 70%-ánál kimutatható a magas vérnyomás, 40 %-nál a magas koleszterinszint.

Tudta Ön, hogy...?

a cukorbetegség is hajlamosító tényező, az agyi érbetegek 20–25%-ban a cukorbetegség kimutatható.

Tudta Ön, hogy...?

hogy az egész magyar népességet figyelembe véve több százezerre becsülhető azoknak a száma, akiknek a stroke-ra való rizikójuk az átlagosnál nagyobb.

Tudta Ön, hogy...?

hazánkban az 55 év alattiak stroke-halálozása hatszorosa a korábbi EU-tagországok átlagának.

Tudta Ön, hogy...?

a vizsgálatok azt mutatják, hogy a férfiak nagyobb arányban kapnak agyvérzést, mint a hölgyek.

Tudta Ön, hogy

MINDEZ MEGELŐZHETŐ?

Vannak olyan jeles alkalmak, amikor mindenféle jót kívánunk a számunkra kedves embereknek: születésnapon: Isten éltessen sokáig egészségben, békességben!, koccintáskor: Egészségedre! és számtalan alkalomkor jó egészséget kívánunk. A mesebeli aranyhaltól kívánók is az anyagi jólét mellé biztosan egészséget is kívánnak maguknak és szeretteiknek. Már az indulásnál le kell szögeznünk: nem célunk sem politikai hovatartozással, sem szakmapolitikai kérdésekkel foglalkozni, ezeket a területeket meghagyjuk az ezzel foglalkozó szakembereknek.

Nem lehet és nem is kell elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire is fontos dolog az EGÉSZSÉG. Ezért mi is a program és a hozzá tartozó blog elindításakor

JÓ EGÉSZSÉGET KÍVÁNUNK OLVASÓINKNAK ÉS SZERETTEIKNEK!

www.buytobuy.hu