Az étkezés és a szív- és érrendszeri megbetegedések
Az étrend szerepe kulcsfontosságú az egészséges fejlődés és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével kapcsolatosan. A megfelelő diéta az egyik legfontosabb dolog, amelynek segítségével valóban lehet változtatni, és amely hatással vannak a többi szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőire.
Összehasonlítva a hagyományos étrendet egy másik, alacsony telített zsírokat, sok friss gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrenddel, megállapítható, hogy ez utóbbi mintegy 73%-kal csökkentheti a súlyos szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
A zsír
Kutatások egyértelművé teszik, hogy a vér túlzottan, kórosan magas lipid (zsír) szintje meglehetősen nagy kockázatát jelenti a koszorúér-betegség, szívinfarktus és koszorúér-halál kialakulásának. Viszont a kóros vérzsír változtatható, a megfelelő étrend által. A telített zsírokban (pl. sajt) és a transz zsírokban (gyakran használják sütemények készítésénél és a gyorséttermekben) gazdag étrend ugyanis magas koleszterin szint kialakulásához vezet.
Telített zsírok találhatók például az állati eredetű termékekben. Hidrogénezett zsír található a feldolgozott élelmiszerekben, mint például a boltban vásárolt süteményekben, kekszekben, és egy sor más, napi rendszerességgel megvásárolt termékekben. Telített és transz-zsírok megemelik a koleszterin szintjét a vérben, ami érelmeszesedéshez vezethet.
A telítetlen zsírok viszont jótékony hatással vannak a szív egészségére. Többek között a halakban, diófélékben, magvakban és a zöldségekben találhatóak.
Az esszenciális zsírsavak: az omega-3 és az omega-6 mindenekelőtt az olajos halakban, a diófélékben és a különféle magvakban találhatóak. Ezek fogyasztása kedvező hatással van a koleszterinszintünk alakulására.
Fontos megjegyezni, hogy ha a teljes zsírbevitel a bevitt kalória több mint 37%-át a teszi ki, még ha ez a zsír telítetlen zsírokból tevődik is össze, növeli a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. A telített zsírbevitel se haladja meg a bevitt kalória 10%-át, a leginkább veszélyeztetett kockázatú csoportoknál pedig, mint például a cukorbetegek esetében a teljes zsírbevitel 7% vagy annál kevesebb legyen.
Az étkezési só, vagyis a nátrium
Magas vérnyomás (hipertónia) egyik fő kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek. Ha az étkezésnek magas nátriumtartalma, az a magas vérnyomás kockázatával jár.
Becslések szerint, ha a táplálkozással a teljes nátriumbevitelt naponta körülbelül 1 grammra, azaz kb. 3 g étkezési sóra csökkentjük, az a magas vérnyomással kezeltek számának 50 %-os csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor akár 22%-kal a stroke-ból eredő, és a16%-kal a szívkoszorúér-betegségből eredő halálozások számának csökkenéséhez vezetne.
A gyümölcs- és zöldségfélék
A friss gyümölcs és zöldség védi a szívet. Az alacsony gyümölcs-és zöldségfogyasztás, mint kockázati tényező, körülbelül 20%-át teszi ki világszerte a szív-és érrendszeri betegségeknek. Gyümölcs-és zöldségfélék kiemelkedően fontosak a szívbetegségek és a stroke elleni védelemben.
A teljes kiőrlésű gabonafélék
A teljes kiőrlésű gabonafélék folsavban, B vitaminban és rostokban gazdagok, amelyek mind fontosak szívbetegségek elleni védekezésben. Feldolgozott gabonafélék ellenben, mint például a fehér kenyérben és a tésztákban találhatóak, nem járnak ugyanazokkal az előnyökkel, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék.
A halak
Azokban az országokban, ahol a halak fogyasztása rendszeres, csökkent a halálos kimenetelű betegségek kockázatát jelentő valamennyi tényezők kialakulása, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedések miatti halálozás is.
A diófélék
A diófélék rendszeres fogyasztása csökkenti a koszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát.
A szója
A szója bizonyítottan jótékony hatással van a vérzsír szintjére. Az étkezési szójafehérje napi 47 grammja akár az összkoleszterin 9%-os és a az LDL-koleszterin 13%-os csökkenéséhez vezethet.
Az alkohol
Az alkalmi italfogyasztás akár védheti az Ön szívét, de csak akkor, ha mértékkel iszik.
Felhasznált irodalom:
R De Caterina, A Zampolli, S Del Turco, R Madonna, M Massaro. Nutritional mechanisms that influence cardiovascular disease. American Journal Clinical Nutrition. 2006; 83: 421S-426
Joint WHO/FAO Expert Consultation. WHO Technical Report Series 916: Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases. 2003. World Health Organization. Geneva
Forrás: WHO hivatalos honlapja.
Fordítás: Egészség Nagykövet Blog.
