A stroke a fejlett országokban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálok. Bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak.
A köznyelvben gyakran használt agyvérzés (más néven: stroke, szélütés) elnevezés egy kissé félrevezető, ugyanis a betegek többségénél nem beszélhetünk semmiféle vérzésről.
Az stroke az agy egy területének átmeneti vagy végleges vérellátási zavar, amely sok esetben az adott agyterület károsodásához vezet.

A vérellátási zavar leggyakoribb oka valamelyik agyi ér elzáródása például vérrög következtében trombózis, embólia. Az agyvérzések alig 20 százalékban valóban vérzés következik be, ez esetben az oxigén- és tápanyag ellátási zavart az adott agyterület ereinek sérülése, ennek következtében megnyílása okozza.
Nagyon fontos a betegség tekintetében mind az elsődleges, mind a másodlagos megelőzés. Elsődleges a kialakulásban szerepet játszó tényezők például családi halmozódásnak, magas vérnyomás kezelésének figyelembe vétele, a másodlagos megelőzés a már egyszer strokon átesett beteg megfelelő gondozását jelenti.

Árulkodó tünetek
A stroke az esetek többségében hirtelen alakul ki, de lassú, folyamatos funkciózavar is
előfordulhat. Tünetei széleskörűek, az alábbiak külön-külön és akár együttesen is jelentkezhetnek:

• végtagokra kiterjedő féloldali részleges vagy teljes bénulás,
• féloldali látásvesztés;
• beszédzavar: érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok;
• zsibbadás, vagy ügyetlenség;
• kettős látás;
• szemhéj csüngése;
• kinyújtott nyelv ferdesége;
• arc félre húzódása;
• súlyos fejfájás;
• zavartság;
• hányinger, hányás;
• szédülés;
• látótér kiesés;
•  súlyos esetben kóma vagy halál.
• eszméletvesztés;
• görcsrohamok.

 A fenti tüneteket sok minden kiválthatja ezért mindig a legsúlyosabbra gondolunk.

Mit tegyen a laikus segélynyújtó?
Hívjunk szakszerű segítséget!
A tünetek sokrétűsége miatt csak általános ellátási javaslatokat tehetünk.

A legfontosabb a tünetek felismerése, a panaszok komolyan vétele, abban az esetben is, ha csak rövid ideig tartottak.
Helyezzük nyugalomba a beteget, sokszor a félülő helyzet a legélszerűbb, nyugtassuk
meg, ügyeljünk közérzetére. Lazítsuk meg szoros ruházatát. Kezeljük a kísérő tüneteket
pl. görcsrohamnál védjük a fejét. Ha eszméletlen, biztosítsunk légutat, úgy helyezzük stabil oldalfekvésbe, hogy épp testoldala felfelé legyen. Ennek az a magyarázata, hogy a
vérzés, illetve érszűkület a bénult oldallal ellentétes agyfélen következett be, vérzéscsillapítás szempontjából ennek kell felül lennie. A kiérkező segítségnek (mentő, háziorvos) adjuk át a megszerezhető információkat, pl. tünetek kezdete, jellege, változása.
Fontos, hogy a panaszok megszűnése esetén is indokolt az orvosi vizsgálat!
Az Ön közelében is vannak úgynevezett Stroke-központok, ahol gyorsan és szakszerűen kapnak segítséget, érdeklődjön!