Vigyázzunk a szívünkre!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szeptember 26-át a

Szív Világnapjává választotta.

A szív-és érrendszeri betegségek

kockázati tényezői

 Szív-és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai, kockázati tényezői

Sok kockázati tényező összefüggésben van a szívkoszorúér-betegséggel és a stroke-kal, hétköznapi nevén agyvérzéssel. A legfőbb kockázati tényezők:

•    a dohányzás,
•       alkoholfogyasztás,
•       magas vérnyomás (hipertónia),
•      a magas koleszterinszint,
  
•       az elhízás,
•       mozgásszegény életmód,
•       az egészségtelen táplálkozás egyaránt jellemzők világszerte.
  

Különösen fontos a fejlődő országokban, miközben a szív-és érrendszeri betegségek növekedésével küzdenek, a legnagyobb megpróbáltatásokat még mindig a szegénységgel együtt járó helytelen táplálkozás és a fertőző betegségek okozzák.  Kivéve a szub-szaharai afrikai országokat, a fejlődő világban vezető halálok már a szív-és érrendszeri betegségek.

Egy rizikófaktor jelenlétével, még nem feltétlenül szükséges, hogy a szív-és érrendszeri betegség kifejlődjön. De a több kockázati tényező már megnöveli kialakulásának valószínűségét, ha teszünk azért, hogy ezek kockázati tényezők megváltozzanak, kemény megelőző munkával megvédhetjük szívünk egészségét.

Befolyásolható kockázati tényezők

A magas vérnyomás, a hipertónia az egyetlen és legnagyobb kockázati tényező a stroke esetében. A szívroham esetében is jelentős szerepet játszik. Megelőzhető, és sikeresen kezelhető, de csak akkor, ha időben diagnosztizálják, és az előírt kezelést betartják.

A kóros vérzsír szint, ami a magas összkoleszterin, magas triglicerid szint, a magas alacsony sűrűségű lipoprotein, vagy alacsony szintű, nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin, mind összesen megnöveli a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Az egészséges táplálkozás, a testmozgás és a gyógyszeres kezelés módosíthatja a vérzsírprofilt.

Dohányzás, függetlenül attól, hogy milyen dohány: cigaretta vagy rágódohány, növeli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A kockázat különösen nagy, ha fiatalkorban már elkezdett dohányozni, illetve erős dohányos vagy hölgy az illető. A passzív dohányzás is kockázati tényező a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában. A dohányzás abbahagyása jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, függetlenül attól, hogy valaki milyen régóta dohányzik.

A fizikai aktivitás hiánya 50%-kal növeli a szívbetegség és a stroke kockázatát. Az elhízás jelentős kockázatot jelent a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában, és hajlamossá tesz a cukorbetegségre. A cukorbetegség egyik fontos kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek.

A kettes típusú diabétesz egyik fő kockázati tényezője a szívkoszorúér-betegségnek és a stroke-nak. Cukorbetegként kétszer olyan valószínű, hogy kifejlődik valamelyik szív-és érrendszeri betegség bennünk. Ha nem szabályozzuk, kezeljük a cukorbetegséget, akkor nagyobb eséllyel és korábban: fiatalabb korban alakul ki szív-és érrendszeri betegség, és sokkal súlyosabban, mint másoknál. Ha Ön egy menopauza idejében lévő hölgy, a cukorbetegség kioltja az ösztrogén védő hatását, és a szívbetegségek kockázata jelentősen emelkedik.

A magas telített zsír tartalmú étkezés növeli a szívbetegségek és a stroke előfordulását. Becslések szerint világszerte mintegy 31%-a okoz szívkoszorúér-betegséget, és a 11%-a stroke-ot.

Nem számít a szegénység, bármelyik részén vagyunk a világnak, nő a szívbetegségek és stroke kockázata. Az állandó stresszel teli élet, a társadalmi elszigeteltség, a szorongás és a depresszió növeli a szívbetegségek és stroke kockázatát.

1-2 alkohol tartalmú ital naponta 30%-os csökkentéséhez vezet a szívbetegségeknek, de e szint feletti alkoholfogyasztás már a szívizmot károsítja.

Bizonyos gyógyszerek is növelik a szívbetegségek kockázatát, mint például a fogamzásgátló tabletta és a hormonpótló terápia (HRT).

Bal kamrai hipertrófia (LVH) egyik kockázati tényezője a szív-és érrendszeri halálozásnak.

Nem módosítható kockázati tényező

Egyszerűen önmaga az idős kor is egy kockázati tényezője a szív-és érrendszeri betegségeknek, stroke kockázata megduplázódik férfiaknál 55, a hölgyeknél 65 év felett.

A családban előforduló betegségek a szív- és érrendszeri betegség kockázatát mutatják be.

Ha az első fokú vérrokonának szívkoszorúér-betegség vagy stroke-ja volt 55 éves kora előtt (férfi rokonnál), vagy 65 éves kora előtt (női hozzátartozónál), a kockázat nő.

A nemek között is jelentős az eltérés: egy klimax előtt álló hölgy a férfiaknál nagyobb rizikónak van kitéve a szívbetegségek terén. De menopauza elteltével a nők kockázata hasonló egy férfiakéval. A stroke kockázata a férfiak és a nők körében is hasonló.

Az etnikai hovatartozás is szerepet játszik. Az afrikai vagy ázsiai származású embereknek nagyobb a kockázata a fejlődő szív-és érrendszeri betegségekre.

Felhasznált irodalom:

J Mackay, G Mensah, Atlas of Heart Disease and Stroke. 2004 World Health Organization. Geneva

TA. Gaziano. Reducing The Growing Burden Of Cardiovascular Disease In The Developing World. Health Affairs. 2007;26(1):13-24

 National Diabetes Information Clearinghouse, Diabetes, Heart Disease and Stroke. 2005. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. Bethesda, Maryland.

Forrás: a WHO hivatalos honlapja.