A mozgásszegény életmód és szív- és érrendszeri megbetegedések

Világunk növekvő urbanizációnak és a gépesítésnek köszönhetően jelentősen lecsökkent az emberek napi mozgásigénye. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a világ népességének több mint 60%-át érinti ez a probléma.

Fizikailag aktívabb életmóddal növelhető az élettartam, tekintet nélkül a kedvezőtlen örökletes tényezőkre. Bármely életkorban a fizikailag aktív életmód véd a különböző krónikus megbetegedésekkel, így a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben is.

Fizikai aktivitás segít a megfelelő testsúly megtartásában, és javítja szervezetünk inzulin felhasználását. A fizikailag aktív élet előnyös a vérnyomás, vérzsír szintje, a vércukorszint, a véralvadási faktorok, a vérerek az egészségének megőrzése és a gyulladásának megelőzése érdekében, melyek hatása jelentősen befolyásolja a szív-és érrendszeri betegségeket.

Az aktív életmód számos kedvező hatással jár a szervezetünket illetően: javítja az inzulinszintet, a vérnyomás és vércukorszint alakulására is kedvező hatással bír. Tanulmányok is kimutatták, hogy hetente kétórányi mérsékelt, vagy egyórányi intenzív fizikai aktivitás mintegy 30%-kal csökkenti a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy még a meglévő szív- és érrendszeri kockázati tényezők esetében is, ha folyamatosan aktív életet élünk, csökken a kockázata a korai halálozásnak azokkal a mozgásszegény életmódot élőkkel szemben, akiknek nincsenek kockázati tényezői a szív-érrendszeri betegségekre.

A mozgásszegény életmód, a kevés aktivitás kockáztatja a szív- és érrendszer egészségét éppen annyira szinte, mint a magas vérnyomás, és a nem megfelelő vérzsírszint és az elhízás.

 Egy középkorú nő esetében, aki heti egy óránál kevesebbet mozog, dupla akkora a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések bekövetkezésének aránya, mint egy hasonló korú, ám fizikailag aktív nő esetében.

A jó hír az, hogy már a fizikai aktivitás kismértékű növelése is jelentősen csökkenti a szív-és érrendszeri bajok kockázatát, még a már meglévő megbetegedések esetében is.

A testmozgás és a cukorbetegség

A cukorbetegségben szenvedők még inkább veszélyeztetettek a szív-és érrendszeri megbetegedések esetében. A fizikailag aktívabb életmód csökkenti a 2. típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.

Egy tanulmány kimutatta, hogy heti legalább két óra gyaloglás mellett akár 53%-kal csökkenthető a halálos kimenetelű szív-és érrendszeri betegségek bekövetkezésének aránya. Tehát ha Ön már cukorbeteg, éljen aktívabb életet, hogy megvédje szívét az azt veszélyeztető betegségektől.

J Mackay, G Mensah, Atlas of Heart Disease and Stroke.  2004 World Health Organization. Geneva

SS Bassuk, JE Manson. Epidemiological evidence for the role of physical activity in reducing risk of type 2 diabetes and cardiovascular disease. Journal of Applied Physiology. 2005;99(3):1193-204. 

DE Warburton, CW Nicol, SS Bredin. Health benefits of physical activity: the evidence. Canadian Medical Association Journal. 2006;174(6):801-9.

Forrás: a WHO hivatalos honlapja.

Fordítás: Egészség Nagykövet Blog.